Naptár
<< Már 2018 >>
hkscpsv
26 27 28 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Nyitva tartás

Hétfő            08.00 - 12.00

Kedd            ZÁRVA

Szerda          14:00 - 19.00

Csütörtök     08:00 - 12.00

Péntek          14:00 - 19:00

Szombat       09.00 - 13.00

Támop 5.5.4

A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.5 intézkedése a helyi közösségek és
a civil társadalom fejlesztésén keresztül a társadalmi tőke növelésére és a kiszolgáltatottság
csökkentésére, valamint a hátrányos helyzetű személyek társadalmi aktivitásának
fokozására irányul. A helyi kezdeményezéseknek és a partnerség megerősítésének
elősegítése – az aktívabb társadalmi részvétel előmozdításával – hosszú távon a civil
társadalom megerősítéséhez vezet. A munkanélküliség és a társadalmi tőke hiánya
kölcsönösen erősítik egymást. Az egyéni aktivitás és a fokozottabb társadalmi
szerepvállalás a társadalmi integráció mellett, a társas kompetenciák javításával, az
önbizalom fokozásával, a közös sikerek megélésével az egyének munkaerő-piaci
helyzetének javításában is szerepet kap.

A magyarországi közösségi aktivitás nemzetközi összehasonlításban alacsonynak
mondható, hiányoznak az erős társadalmi-közösségi hálózatok, kapcsolatrendszerek,
ennek következményeként a közbizalom pedig alacsony.

A TÁRKI kutatásai szerint a közösségi aktivitás nagymértékben függ a lakókörnyezet, a szomszédság jellemzőitől, a közösségi szerepvállalás elsődleges terepe – a munkahely és a iskola mellett – a lakóközösség. A hazai lakótelepeken élő társasházi közösségeinket a közösségi kezdeményezések tekintetében különösen nagy lemaradás jellemzi, az itt lakók a legalacsonyabb társadalmi státuszú társadalmi csoportok közé tartoznak, ugyanakkor a magyar lakótelepek társadalmi egyensúlya igen érzékeny. A szabadidő kutatások rávilágítottak arra, hogy a legtöbb szabadidővel rendelkező és leginkább aktív korosztályt a 40 alattiak (átlagosan 29 évesek) alkotják.

Azonban az Ifjúság 2008 kutatás szerint „az a néhány, szabadidőben végzett – de akkor kevésbé tudatosnak, mint inkább ötletszerűnek tűnő választáson alapuló – foglalatosság, amiről a fiatalok beszámolnak, jórészt egyéni aktivitást, elhatározást tükröz. A társaság, a közösség hiányzik…”

Az Ifjúság 2008 kutatás során gyűjtött adatok alapján a panelban élő fiatalok körében gyakorlatilag nem találunk olyan fiatalt, aki kapcsolatban állna civil szervezetekhez hasonló, de nem formális /nem bejegyzett/ közösséggel. A családi házban élők esetében, ugyanakkor a fiatalok több mint kétharmada kapcsolódik ilyen típusú szervezetekhez. Jelen konstrukció célterülete az 1950 és 1990 között házgyári technológiával épült, egy vagy több épületben, de legalább 200 lakásból álló lakótelepek, ahol az épületek egy összefüggő területen helyezkednek el, egy vagy több társasházból állnak.

A közösségek hiánya, alacsony szintje nehezíti a társadalmi tőke gyarapítását, a társadalmi életben való aktív részvételt, melynek hosszú távon a munkavégző képesség is kárát látja. A munkanélküliség és a társadalmi tőke hiánya kölcsönösen erősítik egymást, a kitörés ebből a körből lehetséges a munkaerő-piaci integráció támogatásával, de szükséges a társadalmi tőke fejlesztése is, melynek révén válhat hatékonyabbá a társadalmi integráció.

A kutatások alapján indokolt az új típusú közösségek, csoportok és hálózatok életre hívásának támogatása, ezzel a társadalom megerősítése, ami egyszerre segíti elő a társadalmi kohéziót és az aktív állampolgári magatartás kialakulását. Nem utolsó sorban a helyi aktivitás elősegíti a társadalmi problémák helyi szinten történő felismerését és megoldását. Lassú folyamat azonban közös cselekvési képességek kialakulása, melyet gyorsíthat a lakóterületi fejlesztés, valamint a facilitáló-animátor típusú személyiségek jelenléte a közösségben. A helyi cselekvés hatékonyságának és a sikeres társadalmi integrációnak feltétele a helyi intézményi szereplők közötti összefogás is. Az érintett közösségeknek az önkormányzattal, intézményekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal való együttműködése a hosszú távú hatásokat erősíti és megteremti a társadalmi integráció magasabb szintű megvalósulásának, azaz beágyazottságnak a feltételit.

A kiírás célja a társadalmi cselekvés, az aktív állampolgárság ösztönzése, a társadalmi kohézió erősítése a lakótelepeken. Közvetlen cél a társadalmi integráció és kohézió erősítése. Ennek keretében fontos a lakóközösségi, szomszédsági, alulról szerveződő közösségek, szociális, és humán szolgáltató szakmai szervezetek, helyi valamint kisebbségi önkormányzatok, intézmények, szakmai szervezetek, és az egyházak között történő együttműködés javítása közösségi-, közösségfejlesztési és a közösség számára fontos programok és szolgáltatások megvalósításával.